Felvételi, antropológia szak

Felvételi 

Antropológia szak

15 tandíjmentes hely

25 tandíjas hely

A felvételi általános tudnivalói

 

Az antropológia szak - mi is az antropológia?

 

A kulturális antropológia a kultúra kutatásáról szól, legyenek azok szokások, szövegek, képek – minden emberi alkotás és viselkedés. Az antropológia ezeket fejti meg és értelmezi. Míg a fizikai, illetve biológiai antropológia az ember alapvető testi jegyeit kutatja, addig a kulturális antropológia az emberek viselkedésének, szokásainak, társadalmi kapcsolatainak alapvető jellemzőivel foglalkozik. Bár ez a tudomány elsődlegesen a tradicionális, törzsi kultúrák vizsgálatára jött létre, ma az antropológusok többek között a városok társadalmának sokszínűségével, az emberi csoportokban zajló rítusokkal, a politikai, gazdasági cselekvés természetével és kulturális meghatározottságával, a társadalmi egyenlőtlenségek leírásával foglalkozik.

 

 

A kolozsvári antropológusképzésről

 

Kulturális és szociálantropológiát a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen a Szociológia és Szociális Munkás-képző Karon lehet tanulni, 3 éves, teljes egészében magyar nyelvű alapképzés keretében.

 

► magas színvonalú

 

Az oktatók zöme fiatal, külföldön is képzett, a legújabb ismeretekkel felruházott és legaktuálisabb oktatási technikákban jártas tanár.

 

► interdiszciplináris

 

Az oktatás több ponton találkozik mind a szociológia-, mind pedig a Bölcsészkaron működő néprajz-oktatással – közös tárgyak formájában.

 

► nemzetközi szakirodalomra alapoz

 

Az előadásokon és szemináriumokon az oktatók nemcsak magyar, hanem román és angol nyelvű szakirodalmat használnak, a hallgatók pedig mind a klasszikus, mind pedig a legkorszerűbb szövegekkel, kérdésfelvetésekkel, terepleírásokkal, módszertani szakkönyvekkel is megismerkedhetnek.

 

► nemcsak az egyetem padjaiban zajlik, hanem számos és változatos, iskolán kívüli tevékenységet is magába foglal

 

Az antropológia szakos diákok bekapcsolódhatnak az egyetemi tanszékek legfontosabb társadalomtudományos háttérintézményeinek tevékenységébe, például a Max Weber Szakkollégium kutatási programjaiba, részt vehetnek ugyanott a csütörtöki antropológiai filmvetítéseken, vagy akár a Kriza János Néprajzi Társaság által szervezett előadásokon.

 

► sokszínű és gyakorlat-orientált

 

A képzés azonban nemcsak az elméleti oktatásra összpontosít, hanem az ismeretek gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi, egyéni és csoportos kutatások, terepmunka dolgozatírás stb. formájában. A minden év nyarán megrendezett szakmai gyakorlat-táborok hangulatos, de ugyanakkor tartalmas és változatos lehetőséget adnak a kutatási módszerek „élesben” történő kipróbálására: a diákok ekkor tanulnak meg résztvevő megfigyelést végezni, antropológiai interjút készíteni, fókusz-csoportos vizsgálatokat lebonyolítani, illetve az adatokat elemezni – más szóval, az antropológus szemével látni és láttatni a világot.

 

► hallgatóit itthoni és külföldi rész-, valamint továbbképzésre ösztönző

 

Diákjaink nagy része mesteri és doktori képzésen folytatja tanulmányait, itthon és külföldön egyaránt. Az egyetemi évek alatt rendelkezésre álló külföldi ösztöndíjak – magyarországi áthallgatások és részképzések, Erasmus-program stb. – nemcsak tanulási, tapasztalatszerzési alkalmak, hanem gyakran olyan szakmai kapcsolatok kialakítását is lehetővé teszik, amelyek későbbi kutatási és munkahelyi együttműködést is eredményezhetnek.

 

► a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez igazodó

 

A tanterv összeállításában a munkáltatók által legtöbbre értékelt, széleskörű készségek kialakítását tűztük ki célul. Ezért tantárgykínálatunkat úgy állítottuk össze, hogy a hallgatók későbbi boldogulása szempontjából leghasznosabb ismereteket tudjuk átadni. Oktatunk bevezetést az antropológiába, szociológiába, szociális munkába, pszichológiába, közgazdaságtanba, a szakantropológiák egész sorát – vallás-, város-, falu-, gazdaságantropológiát, a társadalmi nemek, etnikai csoportok antropológiáját stb. A választható tárgyak között sok a gyakorlati jellegű: arculatépítés, PR-tervezés, projektmendzsment, pályázatírás, dolgozatírás, prezentáció-készítés stb.

 

 

Mihez ért az antropológus?

 

Végzettjeink a legváltozatosabb szakmai-társadalmi helyzetben alkalmazható kompetenciák birtokosaiként kerülnek ki az iskolapadból – ezeket a jártasságokat három nagyobb csoportba sorolhatjuk:

 

Elméleti ismeretek és jártasságok

 

Az antropológusok:

 

-          értik a társadalom működésének, analitikusan szemlélik azokat a jelenségeket, amelyek a hétköznapi ember számára magátólértetődőnek és megkérdőjelezhetetlennek tűnnek

-          értelmezni tudják a tradicionális és modern közösségek működését

-          ismerik a modern politikai és közigazgatási rendszer működését jogi és társadalomelméleti szempontból

-          képesek a társadalmi jelenségeket tágabb politikai-gazdasági-történelmi összefüggésekben elhelyezni

-          kritikusak mindazokkal a hatalmi viszonyokkal szemben, amelyeke a hétköznapi ember soha nem kérdez rá

-          ismerik, átlátják a csoportok, kis közösségek működési logikáját – etnikai csoportokét, falvakét

-          ismerik a tágabb társadalmi rendszerek felépítését: a társadalom struktúráját, az egyenlőtlenség természetét stb.

 

Módszertani kompetenciák

 

Az antropológusok a társadalomkutatók által használt legfontosabb adatgyűjtési módszert ismerik:

 

-          az interjúkészítést

-          a fókuszcsoportos interjú-készítést

-          a dokumentumelemzést

-          a diskurzuselemzést

-          a résztvevő megfigyelést

-          az adatbázis-létrehozást és –kezelést

-          a számítógépes adatfeldolgozást

 

Gyakorlati készségek

 

Tekintettel arra, hogy végzőseink egyrésze nem kutatóként, hanem egyéb értelmiségi munkakörökben helyezkedtek el, az oktatás figyelmet fordít a diákok ...

 

-          kommunikációs

-          prezentációs

-          szintetizáló

-          elemző

-          menedzseri

-          adminisztrátori

-          arculatépítési

-          szervező

-          konfliktusmegoldó készségeinek fejlesztésére is.

 

Hol helyezkedhetnek el az antropológusok?

 

Az eddig diplomát szerzett antropológusok az állami, civil és versenyszférában egyaránt megállták a helyüket. Volt diákjaink kutatóintézetekben, oktatási intézményekben, helyi és központi közigazgatási szervezetekben, önkormányzatoknál, civil szervezetekben, a szociális ellátórendszerben, pályázatíró cégeknél, valamint a sajtóban dolgoznak.